Egy hétvégi élmény nem hagy nyugodni, amit muszáj kiadnom magamból. Az is lehet, hogy vannak akik nem értenek egyet velem és szerintük ez így rendben van. Mondhatnám, hogy lesz@§0m, de nem megy.
Szándékosan nem nevezem meg a helyet, sem azt, hogy kiről van szó. Biztosan van ilyen máshol is nem kevés.
Szóval kiugrottam az egyik piacra, ahol árulni szoktam, míg ki nem fogyott a termékem. Meglátogattam a többi árust, akikkel elég jóban lettem az alatt a néhány hónap alatt, míg együtt piacoztunk. Piacon a hiányom betöltve megjelent egy másik Chili „kistermelő”, akivel szóba elegyedtem. Az áru szimpatikus, igazi „kézműves termék”, semmi problémám nem lenne vele, ha nem kérdeztem volna rá, hogy végül is milyen chiliket termel? Mennyit és hol? A válasz kissé letaglózott. Őszintén, büszkén kijelentette, hogy „Áááá én nem termelek, veszem a chilit” Még azt is elmondta, hogy honnan veszi. Mondom neki, hogy az nem zavarja, hogy ez így teljesen szabálytalan? válasz: „Ez simán belefér, mindenki így csinálja” Erre csak annyit tudtam mondani, hogy „Nem mindenki! :(” és ott hagytam.
Egy vevő megkérdezi a piacon, hogy én most miért nem árusítok? Hát mert én nem veszem az alapanyagot, hanem megtermelem és sajnos teljesen kifogytam…..
„A kistermelő olyan természetes személy, aki az általa kis mennyiségben termelt, betakarított, összegyűjtött és előállított élelmiszereket közvetlenül a végső fogyasztóknak és a kiskereskedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek értékesíti.”
Tehát nem a bizonytalan eredetű alapanyagokat feldolgozó, majd azt a piacon értékesítő személy…
Végül is még csak nem is hazudott, őszintén úgy gondolja, hogy ez normális. A vevőket ez látszólag egyáltalán nem zavarja. Feltehetőleg a vevők többsége nincs is tisztában vele, hogy ez így nem járja, teljesen szabálytalan, igazságtalan és az igazi kistermelők arcul köpése.
Elhiszem, hogy ha az ember folyamatosan kint van minden piacon, akár több helyszínen egyszerre, akkor nagyon nehéz még „kistermelni” is mellette.
Méhésznek is egyszerűbb lenne megvenni a hipermarketben a mézet, aztán beízesítve, mutatós üvegbe téve piacon eladni. Bajlódjon a méhekkel aki akar!
Akkor hívjuk ezentúl a termelői piacokat inkább kisfeldolgozói, vagy viszonteladói piacnak!
Alapvetően két dologról van szó. Az egyik, hogy kistermelőként nem a saját alaptermékét, vagy az abból készített feldolgozott terméket árulja, ez élelmiszercsalás! A NÉBIH zöld számán lehet jelenteni. A másik, hogy őstermelőként kereskedelmi tevékenységet folytat úgy, hogy vásárolt alapterméket vagy azt feldolgozott terméket ad tovább. Ez adócsalás! Az őstermelők könnyített módon adóznak, ellentétben a kereskedőkkel, vagy egyszerűen a vállalkozókkal szemben.
Vannak még igazi kistermelők? Vagy tényleg így kell ezt csinálni? Szerintetek ez belefér? Számít egyáltalán? Ne foglalkozzak vele? Hagyjam a francba? Vagy borítsam rá az ilyenre az asztalát? Ezek a gondolatok forognak az agyamban :(
Neked mi a véleményed?